Mi mozgatja a világot?

Demokrácia online- de nem csak virtuálisan

A következő írás a Szabadi Szó című újságban jelent meg rólunk

A siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói már sokszor megmutatták ügyességüket és rátermettségüket a különböző versenyeken, ezúttal sem hazudtolták meg magukat.

Az Online Demokrácia Activity nevű megmérettetésen 30 csapat indulhat szerte az országból. A mi gimnáziumunkban is híre terjedt az akciónak, és jelentkező is akadt Ápelesz Regina, Németh Erzsébet, Révész Zoltán, Tóth Rebeka és Pozsár Zsófia személyében. Amikor jelentkeztünk erre a versenyre, és bekerültünk a kiválasztott csapatok közé, még nem sejthettük, milyen fordulatos, olykor meghökkentő, de minden esetben rendkívül nehéz feladatok várnak ránk.

Az online fordulók témája, a demokrácia, elgondolkodtató kérdések sokaságát rejti magában. Az első forduló alatt korunk egyik nagy problémájával, az online diszkriminációval foglalkoztunk. Ez elsősorban a fiatalabb korosztályt érinti, hiszen ők azok, akik sok időt töltenek el a közösségi oldalakon, és az interneten. A kommunikáció jelentős része zajlik a számítógépek által teremtett virtuális térben, ahol sokszor olyan szavak is elhangzanak, amelyek sok mindenkire nézve bántóak, és a valóságban soha nem is hagynák el a szánkat. A közösségi média tipikus termékei az úgynevezett ,,mémek”, amelyek gyakran sértő gondolatokat tartalmaznak kisebbségi csoportokkal, vagy hátrányos helyzetű személyekkel szemben, vagy épp csak üres és egyáltalán nem vicces poénokat jelentenek. Azt, hogy sok embert különbözőségük miatt az interneten lenéznek, és provokálnak, online gyűlöletbeszédnek, vagyis diszkriminációnak nevezzük. Az interneten terjedő sértegetésre online védekezés és tiltakozás is lehet a válasz, az értelmetlen mémek ellen pedig a No Hate Speech mozgalom veszi fel a harcot, amelyhez bárki csatlakozhat, ha zavarja az online gyűlöletbeszéd.

Az első forduló feladata szerint mi is ezt tettük, de nem csak nekünk kellett olvasni erről a mozgalomról, hanem másokat is meg kellett mozgatnunk, hogy többen megismerjék ezt a nem túl híres, de ennek ellenére fontos kampányt. Iskolánkban plakátokat ragasztottunk ki, amelyek a gyűlöletbeszéd ellen tiltakoznak, és kérdőíveket írtunk, hogy megtudjuk, hányan vannak tisztában a tanulók közül az online diszkrimináció forgalmával, és  hogy minél több diákkal megismertessük a közösségi oldalak sötétebbik oldalát.

A második forduló szintén érdekes feladatot tartogatott számunkra. Csapatunk az Európai Unió egy pályázatán 10 millió forintot nyert, és eldönthettük, mire szeretnénk költeni ezt a nagy összeget- persze csak képzeletben. A döntéshez rengeteg embert kérdeztünk meg, mind az iskolában, mind pedig az utcán, és különböző intézményekben. Sok jó ötletet hallottunk, például többen javasolták az utak javítását, uszoda építését, vagy épp a kórház felszerelésének korszerűsítését, de mivel a ,,kapott” összeg nem lett volna elég az összes probléma megoldására, ezért egy olyat választottunk, ami véghezvihető 10 millió forint keretein belül és minket, diákokat is érint. Ez pedig nem más, mint egy ifjúsági központ építése, hiszen sokszor fordul elő Siófokon, hogy a  gyerekeknek várakozniuk kell a buszra, vonatra, vagy találkozni szeretnének, de nincs egyetlen hely sem, ahol ezt megtehetnék, és értelmesen eltölthetnék a szabadidejüket. Ellenben a városban sok olyan épületet találunk, amelyek használaton kívül esnek, és alkalmasak lennének egy diákközpont kialakítására.

Az interjúkból egy rövid videó-összefoglalót készítettünk, és egy stratégiai tervet is írnunk kellett, amelyben megterveztük, hogyan vágnánk bele az álmunk megvalósításába. Mindez azonban sajnos csak álom marad, mert a valóságban természetesen nem létezik ez az összeg.

A napokban már a harmadik, egyúttal utolsó forduló feladatainak megoldása tölti ki szabadidőnket, ezúttal annak kell utánajárnunk, mik azok a dolgok, amelyek megmozgatják a világot, és az embereket.

Egy biztos, minket ez a verseny mozgatott meg, és felejthetetlen tapasztalatokkal gazdagod(t)unk általa, reméljük, a befektetett munka megtérül.

Csapatunk életéről a www.anonymus-csapat.blogspot.hu oldalon, illetve a www.facebook.com/anonymus.oda címen érhetők el információk.

Pozsár Zsófia, az Anonymus csapat tagja

Stratégiai terv

Az Anonymus csapat tagjai Siófok környékén élnek és iskolájuk a városban található. Egy EU-s forrásból 10 millió forintot kaptunk, ebből a pénzből a feladatunk az, hogy a várost fejlesszük valamilyen irányba. Nekünk is sok jó ötletünk támadt, ezért biztosak vagyunk abban, hogy a siófoki lakosoknak is remek gondolataik születnének. Mivel 10 millió forintunk van, csak a legreálisabb ötleteken gondolkodtunk el.

Az első ilyen javaslat, amit bemutatnánk, perczeles diákoktól származik: Ifjúsági központ létrehozását tartják fontosnak, mert vidékről jönnek, és sokat kell várniuk iskola után a buszra, ezért kellene egy hely, ahol ezt az időt eltölthetik. Emellett megemlítették a siófoki pláza áruházakkal való bővítését is, iskolák informatikai felszereltségén, közterületeken javítanának, régóta betöltetlen állásokra próbálnának meg embereket felvenni, pl. portás, karbantartó, gazdasági szakember.

Tanáraink véleményére is kíváncsiak voltunk. Mentorunk szerint a diákok a középiskolában több információt kaphatnának, például a jogaikról, különböző lehetőségeikről. Egyik tanárunk egy különleges ötlettel állt elő. Az osztályközösség építését tartja fontosnak, ezért véleménye szerint az lenne a legjobb, ha havonta egy utazást biztosítana az önkormányzat egyes osztályok számára. Az útiköltség átvállalásával segíteni ezt. Kevés ez az összeg az összes osztály utaztatására, rövid időn belül elfogyna.

Felkerestük Siófok város alpolgármesterét, fáradozásaink után fogadott is minket. Mint magánember, többször próbálta megvalósítani egy olyan létesítmény megvalósítását, ahol képeket lehetne kiállítani, és ezeket bármely korosztály megtekinthetné.

Döntésünk indoklása: Döntésünk az ifjúsági központra esett. A mai fiatalok sok versenyen vesznek részt. Szívesen találkoznának kulturált helyen, hogy a feladatokat megcsinálják. Iskola után, délután nem találkozhatnak, mivel nincs egy olyan hely, ahol összeülhetnének és beszélgethetnének, inkább hazamennek, vagy az utcán töltik szabadidejüket. Akárcsak a tanárok, sok szülő örülne, ha biztos helyen tudhatná gyermekét az iskola után, illetve hétvégenként. Ez a tízmillió forint nem lenne elég egy új épület megépítésére, ezért arra a döntésre jutottunk, hogy egy már meglévő létesítményt újítanánk fel. Siófokon több üresen álló épület is található, mint a régi mozi vagy könyvtár. Véleményünk szerint a régi mozi lenne a legalkalmasabb ennek kivitelezésére.

Célunk elérésének érdekében egy tervező cég segítségére van szükségünk. Számtalan dolgot kellene felújítani, úgy mint a falakat, szükség lenne újravakolásra, festésre. Az ott lévő székek egy részére nincs szükségünk, ezeket elajándékoznánk a rászorulóknak, ahogy az egyéb berendezéseket is.

 Gondoskodnunk kell új bútorokról, asztalokról, fotelekről, szekrényekről, polcokról. Sokan örülnének egy megfizethető büfének, ami nem olyan drága, mint a helyi iskolákban. Különböző könyvek beszerzése is fontos, ezek megvétele sok munkával jár, ezért ehhez is segítség kell.

Ezt a sok tervet a Mekk Elek Nyrt. közreműködésével valósíthatjuk meg. Amíg a Varázsceruza Kft. emberei a vakolást és a festést intézi, addig a Mekk Elek Nyrt. gondoskodik a bútorok beszállításáról. Mivel ez egy mozi volt, sok ablakot kell beépítenünk. Ebben segítségünkre lesz a Kőmíves Kelemen Kft. és az Üveghegyen Túl Zrt. Az üres helyet két részre osztanánk. Az egyik oldalt az általános iskolásoknak, a másikat a középiskolásoknak rendeznénk be. A büfét pedig a bejárattal szemben helyeznénk el, annak érdekében, hogy mindkét csoport számára könnyen elérhető legyen. Vállalkozó szellemű diákok grafftikkel díszíthetnék a büfé hátterét. Az egyik teremben egy beszélgetős részt alakítanánk ki babzsákokkal, a másik teremben egy tanulásra alkalmas helyet rendeznénk be, amelyet fotelekkel, polcokkal tennénk otthonossá. Több illemhelyiséget kell elhelyeznünk.

A könyvek nagy részét a Mozaik kiadótól fogjuk beszerezni. De több német, angol és francia nyelvkönyvekre is szükségünk lesz. Nyelvtanfolyamokat indítanánk helyben és online is, ezzel több nyelvtanárt is tudnánk foglalkoztatni. A tanárok felkérése és kiválasztása a mi feladataink közé tartozik. Szeretnénk elérni, hogy nyelvvizsgaközpontként ismertek lennénk, és egy éven belül akár gazdasági vizsgát is tehessenek nálunk az érdeklődők.

A babzsákos szobába szőnyeget szeretnénk, és a többi szobába parkettát. Ahová foteleket helyeznénk, az a szoba kicsivel nagyobb lenne. Ide állítanánk a szekrényeket, amiben a különböző könyveket tárolnánk.

Időterv

Tevékenység	Időtartam
festés, vakolás	1-2 hét (+1 hét száradás)
termek berendezése	min. 1 hónap
szőnyegezés, parkettázás	beszerzés: 2-3 nap lerakás: min. 1 hét
bútorok (székek, asztalok, polcok, szekrények, babzsákok)	beszerzés/berendezés: alapbútorok: 3-4 hét + folyamatosan
büfé	kialakítás:2-3 hét (legrosszabb esetben 1 hónap) üzemeltetés: min. 2 hónap
könyvek beszerzése	1 hónap + folyamatosan
tanárok kiválasztása	2 hónap
tanfolyamok indítása	2-2,5 hónap
önkéntes fiatalok beszervezése	folyamatosan

A céltalanul lófráló fiataloknak szeretnénk létrehozni egy olyan helyet, ahol eltölthetnék a szabadidejüket és nem unatkoznának.

Önkéntes fiatalok segítségét várjuk, az apró feladatok elvégzésére. Ezáltal a kötelező 50 óra önkéntes szolgálat ledolgozásához is hozzájárulunk. Az eddig felsorolt cégek és személyek egytől egyig siófokiak, ezzel járulnak hozzá a tervek megvalósításához. Örülünk, hogy itt helyben meg tudjuk oldani a terveink kivitelezését.

Projektkészítés

Ebben a fordulóban azt a feladatot kaptuk, hogy megtervezzük, mit fejlesztenénk, ha kapnánk egy pályázaton 10 millió forintot. Nehéz döntés, hiszen, bár soknak  tűnik, ez az összeg nem sok mindenre elég, ezért alaposan át kell gondolni, mibe is vágjunk bele.
Az utóbbi napokban végigjártuk az osztályokat, járókelőket állítottunk meg,  rengeteg embert megkérdeztünk, ők vajon mit tennének, és sok jó ötletet hallottunk. Többen említették az utak rossz minőségét, az egészségügy hiányosságait, és azt, hogy Siófokon, bár a Balaton mellett van, még egy rendes uszoda sincs, ahol edzhetnének a sportolók. Ha lenne rá pénzünk, természetesen minden problémán tudnánk segíteni, de ezek közül egyik sem igényel olyan kis befektetést, amire mi most képesek vagyunk.
Mi, diákok lévén, a saját érdekeinket szem előtt tartva, már régóta álmodozunk egy olyan ifjúsági központról, ahová a tanulók beülhetnek délutánonként, beszélgethetnek, és valahogy elüthetik az idejüket, amíg a buszra várakoznak. Ezzel, úgy látszik, nem csak mi vagyunk így, mert a megkérdezettek legtöbbje szintén azt javasolta, hogy egy diákközpont kialakítás a legcélszerűbb. Mivel ez megoldható ekkora összegből is, erre esett a választásunk.
Siófokon sok olyan elhagyatott helyiség van, ami használaton kívül esik, például a régi könyvtár, mozi épülete. Ezért nem is kéne felépíteni egy új házat, elég lenne egy ilyen kihasználatlan épületet átalakítani, felújítani, bútorokat beszerezni, és programokat szervezni. Hamarosan elkészül erről egy stratégiai terv is, hogy hogyan lehetne ezt megvalósítani.
Sajnos azonban ez csak terv marad, hiszen a valóságban nem nyertünk pénzt. Pedig milyen jó lenne, ha tényleg épülhetne egy klubhelyiség a diákoknak!

A régi könyvtár épülete Siófokon

Nincs tisztább a gyermeki léleknél

Csapatunknak a minap rendhagyó programban volt része, fogyatékkal élő gyermekek speciális osztályát látogattuk meg egy közeli iskolában. A kis létszámú csoport tagjai választ adtak olyan kérdésekre, mint például, hogy mi a kedvenc állatuk, ételük, hol élnek, hány testvérük van, mik szeretnének lenni. Ezáltal bepillantást nyerhettünk lelkükbe, tudomást szerezhettünk vágyaikról, félelmeikről.
Az első pillanattól kezdve nyíltak és kedvesek voltak, nem találtak semmi kivetnivalót abban, hogy öt ismeretlen fiatal faggatja őket az életükről. 
Mindannyiunk számára nagyon jó élményként maradt meg ez a kis idő, de egyúttal természetesen megrázó is volt, mert ezek a gyerekek, annak ellenére, hogy nagyon kedvesek, és tele vannak jó szándékkal, soha nem fognak kitörni a betegségükből, és nincsen esélyük egy megszokott életre, mint nekünk, többieknek.
Már képregényünk főszereplője is megvan, Misi, aki a legszimpatikusabb volt közülük.
Egy iskolában eltöltött, különleges napját fogjuk nektek bemutatni.

Interjú a portásnénivel

Mivel kampányunk már elkezdődött, kíváncsiak voltunk, mit gondolnak erről a diákok és az iskola személyzete. Portásnénink sokat elcsíphetett tevékenységünkből, hiszen a főbejárattól nem messze is található már plakát. A videóból kiderül, hogy nem hiábavalók voltak fáradozásaink, mert a megkérdezettek mindegyike hasznosnak tartja a No Hate Speech mozgalmat, és szükségesnek gondolja, hogy az online gyűlöletbeszéd ellen tegyünk valamit. A videót itt érhetitek el.

NO HATE SPEECH

Iskolánkat néhány napja kérdőívek lepték el, több, mint 90 kitöltött lapot kaptunk vissza. A közvéleménykutatás témája a No Hate Speech nevű mozgalom volt, amely a biztonságosabb internet mellett tüntet. A kutatás eredményeiről olvashattok most itt.

A megkérdezettek többsége tudta, hogy a No Hate Speech mozgalom fel szeretné hívni a figyelmet
az online technológiák felelős használatára, bár volt 6 ember, aki azt hitte, hogy ez a mozgalom csak
gyerekeknek szól.
Szinte az összes diák tisztában volt azzal, hogy a legfontosabb cél a fiatalok figyelmének felhívása a virtuális veszélyforrásokra. Az mozgalom legfőbb kiváltó oka, az Interneten terjedő, gyakran mások lejáratására készülő tartalmak.Sajnos sokan gondolták úgy, hogy a fiatalok semmit nem tehetnek a helytelen Internet használat, és a sokszor sértő tartalmak elkerülése ellen. Számos tanuló viszont helyesen választotta a kérdőívben azt a megoldást, hogy az embereknek kedvesen, tisztelettel kellene kommunikálniuk, így elkerülhetőeklennének az ilyen gondok. Arra a kérdésre, hogy mi a véleményük az Interneten terjedő, sokszor mások lejáratására készülőmémekről, a legtöbben azt válaszolták, hogy ezek bizony sértők, tisztességtelenek és elítélendők. Több diák mondta, hogy egy bizonyos határig vicces, de ha valaki túllépi ezt a határt, az már sértő, illetve,hogy mások számára viccesek, de akiről szólnak annak a személynek bántó. Kevesebben találták a mémeket egyszerűen csak viccesnek. A megkérdezettek többsége nem vett részt Internetes lejáratásban, és nem is érte őket ilyen sérelem.Csupán 7 megkérdezett mondta, hogy ő bizony vett már részt élete során ilyen lejáratásban, és ugyancsak 7 személyt ért már Internetes sérelem.Vajon hogyan segíthetnek a szülők, ha gyermeküket internetes sértés éri? Erre a kérdésre jött a legtöbb eltérő válasz. Sokan mondták, hogy a szülők általában nem tudnak az ilyen dolgokról, és többen úgy gondolják, hogy a szülő nem segíthet ilyen esetekben. Jöttek viszont figyelemfelkeltő válaszok is.
A legtöbben azt válaszolták, hogy a szülő tanácsokkal láthatja el gyermekét, megnyugtatja, indokolt
esetben pszichológus segítségét is kérheti. Írhat levelet a honlap készítőjének, hogy töröljék a
gyermekéről készült tartalmakat. Esetleg megkeresheti a sértegetőt, beszélhet vele, de ha ez sem segít,
jogi útra is terelheti az ügyet. Többek szerint, a szülőnek fel kell világosítania a gyermekét az Internet
veszélyeiről, felelősséget kell vállalnia a gyermekéért, esetleg ellenőriznie kell az általa látogatott
weboldalakat. Hasznos segítségnek találják, ha a szülő korlátozza gyermeke internethasználatát.
Szinte mindenki alkotott jelmondatot a mozgalomhoz, de legjobban sikerülteket szeretnénk kiemelni.
” Úgy bánj az embertársaiddal, ahogy te is szeretnéd, hogy veled bánjanak.”
”Mindig nézz magadba, mielőtt ítélkezel!”
„Ne ítélj, hogy ne ítéltess!”
Véleményünk szerint a legjobb jelmondat: „ A tény szent, a vélemény szabad, a gyűlölet tilos!”
A megkérdezettek 100%-a hasznosnak, támogatandónak találja a mozgalmat, mert véleményük szerint
a „bántalmazott” gyerekek általában nem merik megosztani a gondjaikat a többiekkel. Volt egy
nagyon elgondolkoztató válasz is. A válaszadó szerint a média többet foglalkozhatna ezzel, ugyanis ez
a XXI. Század egyik legnagyobb problémája, és ez a mozgalom igenis hasznos és támogatandó.Elgondolkodtató, hogy a  megkérdezetteknek csupán  kicsivel több, mint 50%-ának jut eszébe a demokráciáról az összetartozás, a
többi 40-45% szerint a személyi jogok sértése kapcsolódik a demokrácia szóhoz.